Már azon morfondíroztam, hogy kiírom a blogra, hogy nyári szünet van, hogy így meg úgy, meg nagyon sajnálom ... nem jut idő az alkotásra, de aztán nem vitt rá a lélek. Így maradt a folyamatos lelkiismeretfurdalás, maradt minden nap a "to do" listán, hogy BLOG!!! . Adott a helyzet, hogy két teljes napig gyerek mentes övezetben mozgunk itthon. A rendelések ki vannak - ebben a pillanatban - pipálva és nem önti el a kupi rendetlenség és a mosatlan a lakást. Itt ültem délután a csendes lakásban egyedül, megnyugodva és próbáltam rábeszélni magam, hogy tárcát varrjak, nem is keveset (egy őszi reklámhoz). No de milyet, melyik anyagból, melyik kerettel?? Ez nem 1-2 órás munka ... és már el is ment a kedvem :) Gondoltam abban a kevéske kis időben ami a rendelkezésemre áll végre a saját örömömre csinálok valamit. Így elővettem a hónapok óta megrendelt hímzőrámákat, szabtam, ragasztottam és minimális költséggel és munkával végre képek kerültek...